Elkezdődött az új év, a 2012-es, a londoni olimpia esztendeje. Decemberben nagyon sok minden történt velem, ezt szeretném most még megosztani Veletek, aztán majd úgy is ráérek gondolni az előttem álló temérdek feladatra. Egyelőre úgy sem látunk sokkal távolabb, mint február, addig ugyanis itt készülünk a budapesti bázisunkon, onnantól viszont kezdetét veszi az immár szokásos, melegvizes edzőtábor Törökországban.

Egyhetes szabadságot kaptunk, ezt kihasználva Katival és Gabival eleget tettünk a Nelo meghívásának, és elutaztunk Portugáliába. Négy napot töltöttünk el a Nelo edzőtáborában, ahol alkalmam nyílt tesztelni is.

Bár van még pár nap karácsonyig, a Benedek család rendhagyó módon a múlt hétvégén fát díszített, bejglit sütött, ajándékot csomagolt. Hogy miért? Linda húgom ajándéka három repülőjegy volt Jersey szigetére, idén együtt ünnepeljük a karácsonyt. Dusan és a nagymamám most nem tartanak velünk, ezért leginkább az ő kedvükért rendeztük az elő Szentestét.

Hónapok óta elvagyok a magam kis világában, és eléggé elhanyagoltam a blogomat, így most sok mindenről kell beszámolnom. Nem is tudom, hol kezdjem, talán az őszi alapozással, ami szokás szerint a hosszú evezésekről, és a kondi-futás páros intenzív gyakorlásáról szólt. Ezt annyira nem bántam, mert így legalább a téli edzések kezdésére sikerült formába lendülnöm, már ami a szárazföldi dolgokat illeti…

Zárom, zárjuk az évet, érdemes az ünnepek táján lévő szünetben egy kis összegzést készítenem a szegedi vébé óta eltelt, igen sűrű és tartalmas időszakról.

Hogy szalad az idő? Már egy hónapja annak, hogy Szegeden megrendeztük a világbajnokságot, nekem pedig sikerült megnyernem fő számomat, az ezer egyest. Jó alaphangot ad az olimpiai felkészülésemre, a riválisoknak meg bízom benne rosszat, de legalábbis a kedvüket egy kicsit sikerült elvennem. Az idő múlása talán azért sem tűnt fel annyira, mert szokás szerint most sem ültem sokáig a babérjaimon, sőt, új kihívást is találtam magamnak, és így még az edzésekkel sem álltam le.